A leggyakoribb fogászati kezelések képekkel illusztrált magyarázatai.

A Fogászat képekben menüpontban.

global - holo - complementer - alternative - nonconventional - biological

Fitoterápia

Dr. Csiszár RóbertDr. Csiszár Róbert

Semmit nem találunk a legmodernebb gyógyszerek között, amelynek csíráját meg ne lelnénk az elmúlt idők gyógyszereiben.

Maximilien E. P. Littré

A gyógynövények alkalmazásának lehetőségei a fog- és szájüregi megbetegedések kezelésében

6.1 A gyógynövények története

Az Egészségügyi Világszervezet felmérései szerint a Föld népességének kétharmada - kb. 4 milliárd ember - elsődleges orvosságként ma is gyógynövényeket használ. A régi idők orvosaival szemben alapvető elvárás volt, hogy ismerjék és használják a gyógynövényeket.

Amit 5000 évvel ezelőtt gyógynövényként ismertek, ma is az. Az egymástól több ezer mérföldre élő, függetlenül létező kultúrákban számos hasonló felhasználású gyógynövény létezik; pl. angyalfű és édesgyökér (az európaiak, az ázsiaiak és az indiánok is a légzőrendszeri megbetegedésekre), komló és mentafélék (valamennyi kultúra gyomornyugtatóként), medveszőlőlevél (Európa, Ázsia, Amerika: vizelethajtó), fehér fűz (minden kultúrában gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító). A 19. század folyamán éppen ezek a növénygyógyászati ismeretek vezettek a növényi kivonatok, majd a gyógyszerek előállításához.

A növényi gyógyítás négy fő tradicionális csoportba tagolódik: a kínai, az ayurvédikus (indiai), az európai (beleértve az egyiptomit és a görögöt is) és az indián hagyományokra.

6.1.1 Kínai növénygyógyászat

Sen Nang császárt tartják (i. e. 3400 körül) az első gyógynövénykönyv - Pen Cao Csing - szerzőjének. A könyv 237 gyógynövényreceptet tartalmaz. Ez a könyv az évszázadok folyamán egyre bővült. 1590-ben Li Si Csen megjelentette 52 kötetes művét, a Pen Cao Kang Mu-t (Gyógyító növények jegyzéke), amely mérföldkövet jelentett a gyógyítás terén, hiszen 1094 gyógynövényt és 11 000-féle felhasználásukat közölte. A gyarmatosítás alatt a gyógynövénygyógyászat háttérbe szorult, a kínai egészségügyi kormányzat 1949-ben kijelölte az új irányelveket: a tradicionális kínai és a nyugati medicina eredményeinek egyesítését. Ez a folyamat a mai napig tart.

6.1.2 Indiai gyógyászat - ayur (élet) - véda (tudás)

Az indiai növénygyógyászat egyidős a kínaival. Első írásos említése i. e. 1200-ban, az első orvosi iskola és megalapítójának, Punatvasu Atreyának a tevékenysége. A legősibb könyv, a Rig Véda 67 gyógynövényt ír le. A 6. századtól az ayurvédikus orvoslás hatott az arab, a görög-római, a közel-keleti és az ázsiai orvostudományra is. India és Pakisztán lakosságának 70-80%-át ma is ayurvédikus orvos kezeli.

6.1.3 Egyiptomi orvoslás

1874-ben a Luxor melletti Tombs-völgyben, Georg Ebers találta meg a legrégibb orvosi szöveget; 21 méter hosszú papirusztekercs, i. e. 1500 körül íródott, 1000 év orvosi történelmét írja le. 876 gyógykészítményt és több, mint 500 növényt sorol fel, ezek egyharmada ma is használt gyógynövény (kömény, szennalevél, kakukkfű, lenmag, fokhagyma stb.). I. e. 500 körül az egyiptomi herbalistákat tekintették a legjobbaknak, Rómától Babilonig az uralkodók orvosai voltak (a tudásra vágyó orvosok is - pl. Galenus - Pergamonban és Alexandriában tanultak).

6.1.4 Európai növénygyógyászat

Az első valódi botanikus orvos a görög-római Dioszkoridész (i. sz. 1. sz.) volt. A 78-ban megjelent De Materia Medica című művében 600 gyógynövényt tárgyal. Könyve 1500 éven keresztül a herbalisták alapműve volt. A Római Birodalom hanyatlása után a bencés kolostorok lettek a gyógynövény-előállítás központjai, ők terjesztették el azt az arab szokást, hogy a növényeket alkoholban áztassák, a gyógylikőrök is innen erednek. A legkiemelkedőbb bencés herbalista apáca főnökasszony a bingeni Hildegard volt (1098 - 1179). Őt még nem érintették a boszorkányüldözések, amelyek később kezdődtek, és a növénygyógyászatot is 350 évre visszavetették. 1450-től a könyvnyomtatás elterjedésével fűveskönyvek sorozatai jelentek meg. Az angol Nicholans Culpeper Teljes fűvészkönyv-e 1652-től több, mint száz kiadást ért meg, csak a Biblia és Shakespeare művei múlták felül.

6.1.5 Újvilág

A kezdetben lenézett indiánoktól a telepesek számos gyógynövény-receptúrát vettek át a gyulladások, a láz, a sebek stb. kezelésére. Legnagyobb alakja Samuel Thomson volt (1760 - 1843). A növénygyógyászat tömeges elterjesztésével szembekerült kora orvosaival, akik jószerivel csak érvágást, hashajtást és higanyos kezelést alkalmaztak. Az 1820-ban megjelent hivatalos Amerikai gyógyszerkönyv-ben már a felsorolt kezelések kétharmada növényeken alapult.

6.1.6 A huszadik század

A növényi készítmények jelentősége a 20. század évtizedeiben csökkent. Nem az egyes gyógyszerek vesztettek értékükből, hanem a szintézis útján előállított készítmények terjedtek el. Az új lehetőségek megjelenésével párhuzamosan azonban egyre gyakoribbá váltak a nem kívánt mellékhatások, allergiák. A hetvenes évektől kezdve ismét növekszik a gyógynövények jelentősége, egy külön iparág alakult ki, és számos új alkalmazás is megjelent a növénygyógyászatban. A fog- és szájüregi folyamatok kezeléséhez is egyre több növényi készítménnyel találkozunk.

6.2 A fogtisztítás ősi módszerei

1. ábra

Afrikában, Indiában, Dél-Amerikában különféle növények (pl. Acacia, Camellia, Diospyros, Fagaria, Garcinia, Zanthoxylum) részeiből (gyökér, kéreg, hajtás) ma is gyakran készítenek rágópálcákat (rágóbotokat), fogpiszkálókat, melyekkel a fogak tisztítását és a szájhigiéné fenntartását a hagyományoknak megfelelően végzik, de e célra egyes gyümölcsök terméseit is szívesen használják. A hagyományos fogtisztításra és -kezelésre használt növények száma meghaladja a 150-et. Ezek egy része - alkotórészként - a modern fog- és szájápoló készítményekben is megtalálható.

A rágópálcák mellett egyes vidékeken ún. rágószivacsot használnak a fogak és a szájüreg tisztántartására, amit liánszerű növények szárából készítenek, mégpedig oly módon, hogy a kéregtől megtisztított szárat összetörik - így a rostok elválnak egymástól -, ezután szétválasztják, mossák, és szivaccsá gyúrják össze azokat. A szivacsdarabkákat rend-szerint 20 - 30 percig rágják (a pálcákat csak 5 - 10 percig), majd az ujjak közé véve a szivacsot, a fogakat és az ínyt alaposan megdörzsölik és megtisztítják.

6.3 Hatóanyagok és hatások

Az európai országokban napjainkban használatos fog- és szájápolásra használt növényi drogokat hatóanyagaik és kapcsolódó hatásaik (antimikrobiális, immunstimuláns, gyulladáscsökkentő, összehúzó, vérzéscsillapító, vérbőséget fokozó, a fogakon képződő plakkok képződését csökkentő, szuvasodásgátló, sebgyógyító, hámosító, fekélyellenes, szagtalanító stb.) alapján csoportosíthatjuk (1. táblázat).

A szájüregi folyamatok külsőleges kezelésében használt növényi drogok száma meghaladja az 50-et. A gyakrabban használtak neveit, felhasznált részeit, fontosabb hatásaikat, alkalmazási területeiket, illetve felhasználásuk formáit a 2. táblázat tartalmazza.

6.4 Komplex fitoterápiás kezelés

Figyelembe véve a fogbetegségek és az egyéb szervek betegségeinek kapcsolatát, a szájüregi folyamatok kezelésében használható növények/növényi drogok száma a táblázatban szereplőknél lényegesen nagyobb. A helyi kezelést kiegészítő hatásaik alapján - gyógyteák, galenusi és gyári készítmények formájában - az alábbiak jöhetnek számításba a szájüregi megbetegedésekben szenvedő betegek komplex fitoterápiás kezelésében:

A gyógynövényekkel, növényi készítményekkel végzett kezelések a megelőzést, a szájhigiéné fenntartását, a már kialakult kórfolyamatok visszafordítását vagy késleltetését, illetve a műtéti utókezelést egyaránt szolgálhatják.

6.5 Fog- és szájbetegségek

6.5.1 A fogászati kezelések során használható

gyógyszerformák és készítmények

A kezelések egy része (ecsetelés, ínypakolás és -masszázs, nyugtató hatású illóolajok párologtatása stb.) az orvosi rendelőkben, másik része pedig otthon (öblögetés, ínymasszázs, pakolás, gyógyteatinktúra fogyasztása, műfogsor tisztítása stb.) végezhető.

6.5.2 Gingivitis

2. ábra

A fogínygyulladás kezelésében azoknak a gyógynövényeknek, növényi készítményeknek van elsősorban jelentőségük, amelyek antibakteriális, vérzéscsillapító és összehúzó hatásokkal rendelkeznek, gátolják a fogínygyulladás kialakulásáért felelős baktériumok fejlődését, és enyhítik a fogínygyulladás tüneteit (vérzés, fájdalom stb.). Rendszeres alkalmazásuk - a fogkövek eltávolítása után és a szakszerű fogmosás mellett - hatékony eszköze lehet a szájhigiéné fenntartásának és a súlyosabb formájú fogágybetegségek megelőzésének. A gingivitis kezelésére alkalmas - szájvizekben, a gingiva bemasszírozására szánt gélekben, ecsetelőszerekben és a házilag összeállított gyógyteákban, gyógyteakeverékekben használható - fontosabb növényi drogok:

6.5.3 Parodontitis, parodontosis

3. ábra

A fogágybetegségek kezelésében a fentebb felsorolt drogok mellett tinktúra vagy folyékony kivonat formájában, valamint szájvízként használva, jótékony hatású lehet:

? körömvirág (Calendulae flos).

6.5.4 Szájüregi fekélyek

A szájüregi fekélyek, afták kezelésére a mirrha tinktúra, a propolisz, a margosaolaj és az aloe vera gél mellett az acemannán, a körömvirág, az édesgyökér, a kasvirág és az orvosi zsálya is alkotórésze lehet a különféle géleknek, szájvizeknek és ecsetelőszereknek.

6.5.5 Plakk - káriesz

A dentális plakkok képződésének és a fogszuvasodás megelőzésének egyik leghatékonyabb növényi szere a zöld tea. E drogot a teacserje (Camellia sinensis L.) - polifenolokban rendkívül gazdag és a betakarítás utáni fermentáláson (enzimáláson) át nem esett - levelei szolgáltatják. A zöld tea kivonatokkal és a kivonatokból izolált polifenolokkal (tea katechinekkel), elvégzett mikrobiológiai, hatástani és klinikai vizsgálatok egyértelműen igazolják a fenti drogok és hatóanyagok fogászati kezelésekben való hatékony alkalmazhatóságát. In vitro és in vivo kísérletekben a következő fontosabb hatások jelenlétét igazolták:

E hatások miatt megelőzésre és kialakult fogbetegségek kezelésére többféle készítményben (szájöblögetők, rágógumik stb.) alkalmazzák a zöld tea kivonatokat és polifenolokat.

6.6 Fogászati gyógynövényreceptek

6.6.1 Teakeverékek

A nagyszámú növényi drognak és sajátos hatásaiknak köszönhetően, számos lehetőség van az egyes kórfolyamatok jellegéhez legmegfelelőbb összetétel és gyógyszerforma kiválasztására. Az alábbiakban megadott néhány gyógytea és galenusi készítmény a szájüregi betegségek növényi készítményekkel való kezeléséhez adhat - az összefoglaló táblázatok mellett - további kiindulópontot:

4. ábra

1. Species odontalgicae

Szájöblögető teakeverék:

? Chamomillae flos 20 g

2. Species odontalgicae

Szájöblögető teakeverék:

3. Species odontalgicae

Szájöblögető teakeverék:

4. Species odontalgicae

Szájöblögető teakeverék:

Alkalmazás mindegyik esetben: 2-3 evőkanálnyit véve a keverékből, 1/4 liternyi vízzel forrázatot készíteni (15-20 perces áztatással), naponta többször öblögetni.

6.6.2 Galenusi készítmények

1. Tinctura adstringens (FoNo VI.)

Adstringens

Külsőleg, fogínyecsetelésre, szájöblítésre (20 csepp fél pohár vízbe).

2. Gargarisma chamomillae compositum

Stomatologicum. Desinficiens.

Külsőleg. 20-30 csepp 1 pohár vízbe.

3. Gargarisma compositae

Stomatologicum. Adstringens.

Külsőleg. 20-30 csepp 1 pohár vízbe. Fogíny gyulladása esetén hígítás nélkül.

6.7 Illóolajok

5. ábra

A fog- és szájüregi betegségek kezelésében a növényi hatóanyagok és készítmények fontos csoportját alkotják az illóolajok, amelyek önmagukban, illóolaj-kombinációkban, illetve összetett készítményként (egyéb növényi hatóanyag + illóolaj) egyaránt jó eredménnyel alkalmazhatók. A gyakrabban használt illóolajok (a) és illóolaj-komponensek (b) a következők:

a) borsmenta, szegfűszeg, ánizs, fahéj, bergamott, levendula, citrom, csillagánizs,

kálmos, zsálya, fodormenta, szerecsendió, boróka, geranium, gaultéria, eukaliptusz, teafa,

rózsaszirom, rozmaring, koriander;

b) mentol, timol, anetol, mirtol, fahéjaldehid, cineol.

6.7.1 Aromaterápiás (csak illóolajokkal végzett) kezelések fajtái

6.7.2 Aromaterápiás receptek

1. Fogfájásenyhítő olaj

Alkalmazás: 1-2 csepp a fájós fogra és környékére

2. Fogfájásenyhítő borogatás

Alkalmazás: az illóolajos vízbe mártott kelmével a fájós fog feletti területen borogatás

3. Babafogíny-masszírozó olaj

Alkalmazás: fogzáskor enyhe ínymasszírozás.

4. Fogínyápoló olaj I.

Alkalmazás: fogmosás és szájöblítés után a fogínybe masszírozni.

5. Fogínyápoló olaj II.

Alkalmazás: fogmosás és szájöblítés után a fogínybe maszszírozni.

6. Stresszoldó légfrissítő

Alkalmazás: a 4 csepp olajkeveréket 1 deciliternyi vízben párologtatni.

7. Halitosis kezelésére ajánlott illóolaj-keverék

emésztési problémáknál (1):

gingivafolyamatoknál (2):

Alkalmazás: 4 csepp olajkeveréket 1 teáskanál konyakban feloldani, majd kevés vízzel elkeverve (vagy gyógyteába téve) elfogyasztani (1), illetve 1 deciliternyi meleg vízbe tenni (2) és szájvízként használva öblögetni.

(A fotókat dr. Babulka Péter készítette, Gyógynövények Magyarországon CD, Com-Com Bt., Győr, 2000)

1. táblázat

A fog- és szájüregi megbetegedések kezelésében gyakrabban használt növényi drogok,
hatóanyagaik és kapcsolódó hatásaik szerinti csoportosításban
Hatóanyagok és hatásaik Növények neve
Nyálkaanyagok
(nyálkahártya-bevonó, emolliens*,
immunstimuláns)
Aloé (Aloë), fehérmályvalevél és -gyökér (Althaeae folium et radix), kasvirág (Echinaceae folium et herba), mályvalevél és -virág (Malvae folium et flos), útifű (Plantaginis folium)
Cserzőanyagok/
Polifenolok
(antimikrobiális, összehúzó,
vérzéscsillapító, gyulladáscsökkentő)
Apróbojtorján (Agrimonia eupatoria), tealevél (Theae folium), mogyorólevél (Coryli folium), cserszömörcelevél (Cotyni folium), vadgyömbérgyökér (Gei rhizoma), varázsmogyoró-levél (Hamamelidis folium), diólevél (Juglandis folium), fekete-áfonya-termés (Myrtilli fructus), ratániagyökér (Ratanhiae radix), keserűfüvek (Polygoni herba), libapimpófű (Potentillae herba), kökénytermés (Pruni spinosae fructus), rózsaszirom (Rosae petalum), szederlevél (Rubi fruticosae folium), vérontópimpó-gyöktörzs (Tormentillae rhizoma)
Flavonoidok
(antimikrobiális, antivirális, antioxidáns)
Körömvirág-virágzat (Calendulae flos), mezei zsurlófű (Equiseti herba), propolisz
Karotinoidok
(hámosító, sebgyógyító)
Körömvirág (Calendulae flos)
Alkaloidok
(antibakteriális)
Vérehulló fecskefű (Chelidonii herba), indián kurkumagyökér (Hydrastis rhizoma)
Illóolajdrogok
(antimikrobiális, vérbőséget fokozó)
Cickafark (Achilleae herba et anthodium), ánizs (Anisi fructus), neem tree (Azadirachta indica), köménymag (Carvi fructus), szegfűszeg (Caryophylli flos), fahéjkéreg (Cinnamomi cortex), citrusmagvak (Citri semen), kamillavirágzat (Chamomillae anthodium), édeskömény (Foeniculi fructus), teafa (Melaleucae folum), borsmenta- és fodormentalevél (Mentha piperiate-crispae folium), rózsaszirom (Rosae petalum), zsályalevél (Salviae folium), borsikafű (Saturejae herba), kakukkfű (Thymi vulgaris-Serpylli herba)
Egyéb Myrrha (Commiphora molmol), mezei zsurlófű (Equiseti herba), diólevél (Juglandis folium), édesgyökér (Liquiritiae radix)
* emolliens: külsőleges lágyító, feszülés-, duzzanatcsökkentő

2. táblázat

Szájüregi kórfolyamatok kezelésénél használatos fontosabb növényi drogok
Növény neve és része  Hatás Indikáció Gyógyszerforma, alkalmazás
(önállóan vagy alkotórészként)
Achillea millefolium*
(cickafark - virágzat)
Antimikrobiális,
gyulladáscsökkentő,
vérzéscsillapító, sebgyógyító
Gingivitis,
stomatitis,
parodontosis
Vizes kivonat, fogkrém

 
Aloe vera gél Hámosodást és sebgyógyulást elősegítő, gyulladáscsökkentő, antibakteriális, immunstimuláns Szájüregi fekélyek Szájvíz, gél
Althaea officinalis* (M)
(fehérmályva - levél, gyökér)
Nyálkahártya-bevonó, emolliens Stomatitis, aphta Vizes kivonat
Calendula officinalis
(körömvirág - virágzat)
Antimikrobiális,
gyulladáscsökkentő,
vérbőséget fokozó, sebgyógyító
Stomatitis, sorvadásos
folyamatok
Tinktúra
Camellia sinensis (teacserje - levél; nem fermentált - zöld tea) Antimikrobiális, sejtvédő, immunstimuláns, gyulladáscsökkentő, sebgyógyító Stomatitis Vizes kivonat, tinktúra, fogkrém
Cinnamomum sp.*
(fahéj - ágkéreg, IO)
A glükánok szintézisét és a fogszuvasodásért felelős patogén törzsek megtelepedését gátló; plakkok képződését gátló, antioxidáns, szagtalanító Káriesz, gingivitis, stomatitis,
parodontosis,
halitosis
Vizes kivonat, vizes-alkoholos kivonat, izolált polifenol-frakciók
Cinnamomum sp.*
(fahéj - ágkéreg, IO)
Antimikrobiális, összehúzó, vérzéscsillapító Gingivitis, stomatitis, szájüregi fertőzések Szájvíz, fogkrém
Corylus avellana
(mogyoró - levél)
Összehúzó, vérzéscsillapító,
fertőtlenítő
Gingivitis, stomatitis Vizes kivonat
Cotinus coggygria
(cserszömörce - levél)
Antimikróbiális,
összehúzó, vérzéscsillapító,
gyulladáscsökkentő
Gingivitis, stomatitis Szájvíz
Echinacea purpurea,
E. angustifolium
(kasvirág - herba)
Antimikrobiális, immunstimuláns, gyulladáscsökkentő,
sebgyógyító
Fogfájás, száj- és ínyfertőzés Gargalizálószer Folyékony kivonat
Equisetum arvense*
(mezei zsurló - herba)
Gyulladáscsökkentő,
vérzéscsillapító
Gingivitis, stomatitis
Vizes kivonat

 
Eucalyptus sp.
(eukaliptusz - levél, IO)
Antimikrobiális, összehúzó,
gyulladáscsökkentő
Eróziós gingivitis,stomatitis, szájüregi
fertőzések
Alkoholos kivonat, fogkrém
 
Eugenia carypohyllata* (M)
(szegfűszeg - bimbó, IO, eugenol)
Antimikrobiális, helyi
érzéstelenítő, szagtalanító
Gingivitis, stomatitis, halitosis Vizes kivonat, hígítatlan IO,
szájvíz, fogkrém
Foeniculum vulgare*
(édeskömény - termés, IO)
Antibakteriális Szájüregi
gyulladások, halitosis
Vizes kivonat, alkoholos kivonat
Juglans regia (dió - levél) Antibakteriális, összehúzó,
vérzéscsillapító
Gingivitis, stomatitis Vizes kivonat
Krameria triandra* (M)
(ratánia - gyökér)
Összehúzó, vérzéscsillapító,
antimikrobiális, sebek gyógyulási
folyamatát elősegítő
Gingivitis, stomatitis, parodontosis
 
Főzet, tinktúra, ecsetelőszer, szájvíz
 
Matricaria recutita* (M)
(kamilla - virágzat, IO)
Antimikrobiális, gyulladáscsökkentő, sebek és fekélyek gyógyulási
folyamatát elősegítő, szagtalanító,
immunstimuláns
Gingivitis, stomatitis, szájüregi sebek, halitosis Vizes kivonat, tinktúra, szájvíz, fogkrém
Melaleuca alternifolia
(cajeput v. teafa - levél, IO)
Antimikrobiális Szájfertőzések Illóolaj, szájvíz
Melissa officinalis*
(citromfű - levél)
Antimikrobiális, összehúzó,
szagtalanító
Gingivitis, stomatitis, halitosis Fog- és szájápoló szerek,
vizes-alkoholos kivonatok
Mentha crispa*
(fodormenta - levél, IO)
Antimikrobiális, összehúzó,
szagtalanító
Gingivitis, stomatitis, halitosis Fog- és szájápoló szerek,
vizes-alkoholos kivonatok
Mentha piperita* (M)
(borsmenta - levél, IO, mentol)
Antimikrobiális, összehúzó,
érzéstelenítő, szagtalanító
Fogfájás, gingivitis, stomatitis, halitosis Ecsetelőszer
Ocimum basilicum
(bazsalikom - herba)
Antibakteriális, szagtalanító Halitosis Fogkrém, szájvíz
Pimenta dioica
(szegfűbors - termés)
Antibakteriális, vérzéscsillapító Fogfájás Ecsetelőszer
Pimpinella anisum*
(ánizs - termés)
Antmikrobiális, szagtalanító Gingivitis, stomatitis, halitosis Fogkrém, szájvíz
Propolisz
(fák rügyeinek nedvéből
méhek előállította méhszurok)
Antimikrobiális, gyulladáscsökkentő,
hámosodást elősegítő, sebgyógyító,
érzéstelenítő
Gingivitis, stomatitis, parodontosis, aphta, műtéti sebek Tinktúra, tabletta
Rosmarinus officinalis
(rozmaring - levél)
Antimikriobiális, vérbőséget fokozó,
gyulladáscsökkentő
Stomatitis, sorvadásos folyamatok, halitosis Vizes kivonat, alkoholos kivonat
Rubus fruticosus (M)
(szeder - levél)
Összehúzó, vérzéscsillapító Stomatitis, sorvadásos folyamatok, halitosis Tea, szájvíz
Salvia officinalis* (M)
(orvosi zsálya - levél, IO)
Antimikrobiális, gyulladáscsökkentő, összehúzó, vérzéscsillapító Gingivitis, stomatitis, parodontosis,
szájüregi fertőzések
Tea, folyékony kivonat, szájvíz, fogkrém, gél
Thymus sp.* (M)
(kakukkfű - herba, timol)
Antimikrobiális, összehúzó,
szagtalanító
Stomatitis, szájüregi fertőzések, halitosis Vizes kivonat, szájvíz, fogkrém

* a VII. Magyar Gyógyszerkönyvben (Ph. Hg. VII.) hivatalos

M - növényi készítmények törzskönyvezésével foglalkozó szakhatóságok által referenciaként elfogadott növényi monográfiákban szájüregi kórfolyamatok kezelésére található utalás

IO - illóolaj.

Megjegyzés

A képeket és a táblázatokat Dr. Babulka Péter készítette

Irodalom